“Öregedjünk meg együtt, a sors bármit is rendel. Így állunk elébe mi, ketten, egy szerelemmel. “ - John Lennon

Az idei Művészetek Völgye több szempontból is csodálatos volt. Kezdődött azzal, hogy ha jól számoltam a 10. völgyem volt ebben az évben, folytatódott azzal, hogy Karesz megkérte a kezemet és betetőzte az, hogy csodálatos, élménydús programokon vehettünk részt! Elmondhatom, hogy életem legeslegjobb völgyét tudhatom magam mögött! :)

Péntek (07.22) délután indultunk útnak Budapestről autóval, felkészülve a stopposokra a hátsó ülést szabadon hagyva utaztunk. Tudtuk, hogy utunk első fele "magányos" lesz, mert autópályán száguldottunk Balatonvilágosig. Itt lehajtva a pályáról rögvest 3 lány stoppolt KAPOLCS táblával a kezében. Természetesen satufék és bepakolás, sűrű köszönöm szépen, ugyan nincs mit mondókák és már robogtunk is tovább. Este 6 után valamivel meg is érkeztünk az Üvegtigris sátorozóba. Mikor az eső kicsit alábbhagyott felállítottuk a sátrunkat és rohantunk is le a faluba.
Körülnéztük, felmértük a terepet, szerencsénkre még 1-2 árus nyitva volt, így nézegettünk is. Karesz egyszer csak egy udvarban hagyott, mondván ő keres nekem valami meglepetést. Én boldogan ültem le egy padra, mit sem sejtve arról, hogy miről is fogok hallani az udvarban... Miután Karesz elment nézelődni, elkezdődött egy film, amely teljes egészében az otthon szülés pozitív dolgairól szólt. Kb 5 történet után írtam egy megmentésre kérő sms-t Karesznek és ő nem sokkal utána már jött is, de sajnos üres kézzel. Azt mondta nekem, hogy nem talált semmi mást, csak egy kis apróságot. Én persze egész este nyúztam, hogy mikor kapom már meg (imádom a meglepetés ajándékokat!), de ő nem állt kötélnek.
Éjfél körül úgy döntöttünk, hogy akkor irány aludni, így elindultunk a dombon felfelé a sátorhoz. Ezen a kis ösvényen van egy pont, ahol rálátni az egész völgyre, itt megálltunk egymást átölelve és néztük a kivilágított, nyüzsgő falukat.
Majd egyszer csak előkerült valami Karesz zsebéből és felém nyújtotta egy kis szöveg kíséretében. A sötétben nem volt egyszerű óvatosan kinyitni és nem is igazán láttam mi van benne, de nem is ez volt a lényeg, Karesz kérdésére a válaszom igen volt és már az ujjamon is volt az eljegyzési gyűrűm! :) (Megjegyzés: 1; a gyűrű gyönyörű, jobbat nem is választhatott volna, 2; több mint egy hónapja tervezte ellenem a "merényletet", tehát nem is itt vásárolta a gyűrűt (ami azért látszik is rajta), tehát jól megtréfált az újdonsült vőlegényem!)
Mindezek után végre fölértünk a sátorhoz és meg tudtam nézni lámpafénynél, hogy mit is kaptam, majd naaagy mosollyal az arcomon aludtam el életemben először menyasszonyként. :)

Reggel (szombat 07.23.) kipihenve ébredtünk, csak sajnos az esőre... Így a társasjátékozás (amit délelőttös programnak terveztünk) elmaradt. Lementünk reggelizni a faluba, majd tátogni és várni Józan Péter barátunkat, aki Budapestről busszal érkezett hozzánk a délelőtti órákban. Miután leszállt a buszról felkísértük a sátortáborba és vártuk, hogy a szüntelenül eső eső szüneteljen...
Lakmározás után lesétáltunk a faluba nézegettünk egy kicsit, közben Pétert rábeszéltük, hogy jöjjön velünk vért adni. A Völgyben igen "gazdaságos" vért adni, mivel kapsz 500 forintos meleg étel utalványt, vizet, amennyit csak akarsz, csokit vagy nápolyit és ha ez nem lenne elég még egy tisztelet (napi)jegyet! Ha ezt összeszámolom bőven 3000-3500 forintot fizetnek neked 4,5 dl vérért! Amivel ugye (egyáltalán nem mellesleg) 3 azaz HÁROM, mondom három ember életét mentheted meg és még egészséges is a számodra!
Miután megcsapoltak bennünket és már nem szédültünk, elmentünk a Pokollikba utántölteni egy kis vörösborral. Felpezsdülve és reménykedve kerestük fel a társasjátékos pajtát, mivel már nem esett az eső. Szerencsére volt helyünk játszani, tehát már játszottunk is rögvest a Genius nevű játékkal...
Késő délutáni programnak a Taliándörögdön megszervezésre kerülő Magyarok a világnyolcezresein című előadást terveztük, amire át is buszoztunk Karesszel. Péter maradt Kapolcson, mert várta Noémit.
Az előadás fantasztikus volt, csodás képeket láthattunk fantasztikus történeteket és tanulságokat hallottunk, na meg meggyőződtünk róla, hogy eszünk ágában sincs az Elbrusznál magasabbra menni! :) Ezután felüdülésként a Nikola Parov Quartet és Herczku Ágnes előadását hallgattuk meg. Valami fantasztikus energiát sugárzott! Végig mosolyogtuk a koncertet és ülve táncolgattunk, dölöngéltünk, mert ezt nem lehet kibírni máshogyan! Ellenállhatatlan!!! Folytatva a pörgést Noémiékkel kiegészülve Napra koncert következett. Ha rá gondolok máris a hideg ráz olyan jó volt, pedig sokan voltunk és kicsi vagyok, alig láttam, de mindent hallottam és éreztem. Igaz volt benne, ami nem tetszett, de azt próbálom elfelejteni! :) Olyan sok erőt adott a koncert, hogy miután vége lett Kapolcsig sétáltunk. Igaz próbálkoztunk stoppolni is, de ha jól vélem egyikőnk sem bánta a sétát. Legalább tudtunk utána aludni! :)

A többi nap sem unatkoztunk. Mindig volt valami koncert, előadás vagy csatlakozott hozzánk valaki. Na és persze a kirakodóvásárokban, a gyönyörű kézműves remekek között is órákat töltünk. Többször lementünk a Társasjáték Völgybe új játékokat kipróbálni, nézegettük az állandó kiállításokat, főzőversenyt látogattunk Szőke Bandi kapitánnyal és régi felvételeket néztünk a Völgy életéből. Természetesen idén sem maradhatott ki a Momentán Társulat improvizációs előadása amiben most sem kellett csalódnunk és hasfájásig nevettünk :). Meghallgattuk többek között Harcsa Veronikát, Paya Beát és Szalóki Ágit. Az egyik legnagyobb meglepetés azonban a Fanfara Complexa nevű együttes volt, amiről korábban sosem hallottunk, de annyira megtetszett mindkettőnknek, hogy végül még ott a helyszínen megvettük a lemezüket. A legnagyobb élményt azonban a Kerekes Band nyújtotta számunkra, amit már végképp nem lehetett ülve hallgatni és táncra perdültünk a többi nézővel együtt. Sőt, egy szám erejéig még a színpad is megtelt tomboló emberekkel. Iszonyúan jó koncert volt! Nem tudom felsorolni az összes programot amin ezen a hat napon részt vettünk, de végig jól éreztük magunkat és biztos vagyok benne, hogy jövőre is itt leszünk ;).

 

Szerző: Шypa

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://amrasura.blog.hu/api/trackback/id/tr543108722

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

kortkornel 2011.10.07. 12:03:46

Sziasztok!!
Én most értesültem a nagy elhatározásotokról és megkésve szeretnék Nektek Gratulálni!!!
Olvasva a beszámolókat túrákban igen gazdag évetek volt idáig.
Minden jót kívánok Nektek.

Üdvözlettel: Kornél

AmraSura 2011.10.08. 08:43:31

Köszönjük szépen kedves Kornél a jókívánságaidat! Főként örülünk annak, hogy ellátogattál a blogunkra! :)
Nemsokára lesz Karesz utolsó túrája a kéken, remélem ott találkozunk majd! :)
Minden jót Nektek is! K&H

kortkornel 2011.10.11. 12:45:13

Mikor és hol lessz az utolsó túrád a kéken Karesz??
Üdv: Kornél

-=Amras=- · http://picasaweb.google.com/Nagy.Karoly.Menyhert 2011.10.11. 20:21:36

@kortkornel: Szia Kornél! Köszi szépen a jókívánságokat és én is örülök, hogy olvasgatod a beszámolóinkat.
Ha minden jól alakul, akkor november közepén (november 19-20) lesz az utolsó OKTs szakaszom. Most említette Hilda, hogy pont az a szakasz lesz, ahol megismertelek Téged. Aggtelek - Bódvaszilas szakaszt járjuk be és ha sikerül akkor újra végigjárjuk a föld alatt részt is.

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu