"Menjetek ki a természetbe, s ismerjétek meg egymást ott, ahol az ember őszinte lesz."  - Móricz Zsigmond

 

Múltkori buszos eset után bátorságot merítettünk (bár nem tudom honnan), hogy újra nekivágjunk az OKT ezen szakaszának. Igaz, most már egyáltalán nem bíztuk magunkat a buszokra, így vonatoztunk. Kora reggel meg is érkeztünk Balassagyarmatra, ahol az állomás parkolójában biztonságba helyeztük a legmegbízhatóbb járgányt (Süsüt).

Minekutánna hamar odaértünk, így az állomáson várakoztunk - Karesz, Maya, Inka és én. Elmaradhatatlan volt, hogy megcsodálják lányainkat, bár ez már kezd megszokottá válni. :) Mindeközben én egy kiállított gőzösben csodálkoztam és azt hiszem ez is kezd mindenkinek megszokottá válni. :)

Vonatunk érkezése után felszálltunk rá és kezdődött a nagy utazás Becskére. Az állomás 1-2 km-re van a falutól, itt le is szálltunk. Megszokott módon kerestük a pecsétet és egyáltalán nem meglepő módon egy kocsmában találtuk meg a főúton. Egy egy sör elfogyasztása után kezdődhetett a túra.

Itt meg kell említenem pár dolgot: ez a szakasz nagyon gyér tömegközlekedésben, így azt gondoltuk, hogy sátrazunk majd valahol és kétnaposra terveztük a dolgot. Eleve egy sátor nem könnyű, a kétnapi élelem sem, főleg akkor nem, ha a kutyák nincsenek felszerelve hátizsákkal és az ő cuccukat is cipelni kell. Tehát 10-15 kg-os zsákokkal indultunk.

Útközben igazán nagy nehézségekbe nem ütköztünk, a jelek mindenhol érthetőek voltak és itt még a szint is elhanyagolható. Csak olyan apró problémákkal találkoztunk, mint a nap, pókok és aprópici bogarak. A pókok és a tűző nap nem is zavart volna minket, de azok a nagyon nagyon pici bogarak, amik Alsópetény közelében fogadtak minket, annál inkább. Szemtelenek voltak, mint a legyek, a fejünk körül repkedtek és ha megpróbáltuk elhessegetni őket, akkor bebújtak a tarkónkhoz és várták, hogy abbahagyjuk a csapkodást. A legnagyobb problémánk az volt, hogy a kutyák szemét sem hagyták békén. Ráültek az alsó szempillájukra a szemükhöz közel és olybá tűnt, mintha a szemnedvüket innák... Nagyon rossz látvány volt és nem tudtunk ellene semmit sem tenni. Szóval, ha valaki megy oda bármikor nyáron, vigyen magával fejre húzható hálót!

Kiérve a fák alól, az üldözés is elmúlt. Ekkor viszont egy vadászházat pillantottunk meg, ahol egy csapat fiatal örömködött. Látván, hogy ezek csak férfiak, meg is jegyeztem Karesznak, hogy biztos legénybúcsú van. Ahogy elhaladnánk a ház mellett egy férfi rohan hozzánk 2 sörösdobozzal és nagy mosollyal a száján. Mint kiderült ténylegesen legénybúcsú van, de megnyugtattam a legényt, hogy nem én vagyok a táncoslány. Azt hiszem még nem találtak ki ilyet (erdészek számára sem), hogy két kutyával koszosan túrázva érkező táncos lány... Bár lehet van benne üzlet! :) Nagyon kedvesen elbeszélgettek velünk és maradásra bírtak, még a két kutya sem zavarta őket. Külön köszönet nekik mindenért!!!

Miután megvacsoráltunk és kicsit mulatoztunk velük felállítottuk a sátrunk és nyugovóra tértünk.

Másnap reggel korán keltünk, csomagoltunk szép csendben és a megbeszéltek szerint elhagytuk a tábort. :) Bandukolva a falu felé egy nagy sártenger közepén találtuk magunkat, fantasztikus volt a felkelő napnak ritmust adni a cuppogásunkkal. :)
Útközben Karesz talált egy darázspókot és nála is elidőztünk egy keveset, de még így is a bolt nyitása előtt értünk a faluba. Padon pihengetve várva a 7 órát egy néni egyszer csak odaszólt nekünk, hogy már nyitva van a bolt, ha arra várunk, mi nagyon is arra vártunk és a bőséges tejfeles kiflinkre, ami nagyon jót tett velünk. Nagy erőre kapva indultunk tovább a reggeli után.

Hihetetlenül csodálatos látványban volt részünk egész nap, egyik szántótól a másikig, egyik réttől a másikig bandukoltunk, csak úgy röpített minket a lábunk. Megérkezve Becskére visszakavarogtunk Gyarmatra és találkoztunk újra Süsüvel, aki hűségesen várt minket és hazaröptetett. Minden kezdő túrázónak ajánlom a Cserhát vidékét, bele fog szeretni a túrázásba! Hajrá!

További képek itt.

A bejegyzés trackback címe:

https://amrasura.blog.hu/api/trackback/id/tr332336821

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.