OKT - Bécsi út - Dobogókő

2011.05.08. 19:03

"Az esőre is száraz időben kell felkészülnünk." - Gábor Dénes

Készülve a bihari túránkra, ami jövő hét csütörtökön veszi kezdetét, megtettük a címben olvasható szakaszt. Ez az út 22,2 km-en 1058 métert emelkedett. Tudva, hogy Janival hasonló lesz az út Erdélyországban, így bizakodva vágtam neki.
A túránk 3,5 óra utazással kezdődött, mert az autót elvittük Dobogókőre, onnan visszabuszoztunk Pomázra, majd HÉV-vel Szentlélek térre és onnan szintén busszal a Bécsi útra (közvetlen busz nincs Dobogókőről Budapestre...). Nem mondhatnám, hogy a kutyák ennek nagyon örültek, de a túra végén szerintem Maya visszasírta a buszozást (nagyon nagyon elfáradtak).
11 órakor indultunk tehát neki az útnak frissen, fürgén, vidáman. Útközben tevékre is másztunk a Teve szikláknál és élveztük a csodálatos panorámát. Az első szakaszt hamar teljesítettük 2 óra alatt elértünk a Kevély nyereghez. Itt pecsételtünk, ettünk, ittunk, pihentünk egy kicsit. Túl voltunk 6,3 km-en és 379m szinten. Lányok nyelve csak lógott és lihegtek rendesen, de még vigyorogtak. Kellemes időnk volt, nem volt se túl meleg se túl hideg és a szél is csak amolyan kedvesen fújt.
Kis pihenő után indultunk is tovább egészen Pilisszentkeresztig. Ekkor már melegebb volt és többet aszalódtunk a napon is így több folyadék fogyott, de a zsákunk legalább egyre könnyebb lett. Ezen a szakaszon 3 lábatlan gyíkkal is találkoztunk. Jelentem nagyon félelmetesek, főleg azok számára akik a kígyókkal nincsenek nagy barátságban. Továbbá nagyon sok biciklistával találkoztunk. Egész meglepő módon többen voltak mint a túrázók. Továbbá ez a szakasz sok sok ismeretterjesztő táblával "rendelkezik" amiken érdekes információkat olvashatunk. Pilisszentkereszt központjába érve pecsételtünk egy útszéli kocsmában és pihentettük egy picit a lábunkat is (főleg én, mert jó szokásához híven kikezdte a sarkam a bakancs). Körülbelül 3,5 óra alatt tettük meg ezt a szakaszt és újabb 11,7km-en és 307m szinten voltunk túl.
Utolsó szakaszunkat megkezdtük fájó sarokkal óvatosan lépkedve, de semmiképpen sem elkeseredve. Már csak 4,2km-t kellett megtenni és 372m szintet. Ezt teljesítettük is majdnem 2 óra alatt és megérkeztünk a kocsihoz. Ez időtájt az erdő teljesen megváltozott. A madarak csicsergése abbamaradt, egyre sötétebb, barátságtalanabb lett az erdő. Olybá tűnt, mintha gyalogolnánk bele az őszbe, ilyet én még nem tapasztaltam. Dobogókőn is pecsételtünk és a megyehatárra állva egyszerre mind a két otthonomban ott lehettem (Komárom-Esztergom megye és Pest megye).
Véleményem szerint fantasztikus túra volt tele jó dolgokkal és új ismeretekkel. A szintkülönbség sem készített ki annyira mint vártam, csak úgy látszik a bakancsom nem szeret túrázni az én lábamon... Ajánlom mindenkinek ezt a szakaszt, akár a másik irányból is (22,2 km és 486m szint). Érdemes!

 

További képek itt.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://amrasura.blog.hu/api/trackback/id/tr72887910

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.