"A hovatartozást sohasem a származás dönti el. A nemzetiség kérdését az dönti el: ki hová tartozónak érzi magát. Nem az anyanyelv. Nem is az, hogy hol ringatták bölcsődet, vagy hol domborulnak őseid sírjai. Az anyanyelv, a bölcső meg a sír nagy erő, de önmagában nem elég..., erre világosan megtanított a történelem." - Benedek István
 

2010. március 18-21-ig Roma Gadje Dialogue Through Service (RGDTS) szemináriumon vettem rész Magyarkúton, melynek keretében ellátogattunk Vácra. Itt találkoztam Karesszal és bejártuk a várost.

Többek között láttunk egy nagyon érdekes szobrot a Duna partján. Majd egy csapat fiatalt, akik valószínűleg énekórát tartottak ugyanott, úgy látszott nagyon élvezik. (Lehet, hogy az ilyenfajta énekórát én is élveztem volna... :) ) Templomokat látogattunk, idegenvezetőnk buzgón mesélt mindenről, sokat sétáltunk még, majd megtaláltam álmaim helyét. Vác központjában felfedezhető egy hely, ahol sokféle-fajta csokoládé és bor található. Vettünk csokis kávét és csokis-narancsos zaccot is, mennyei... :) Ha valaki ebben a városban jár, mindenképp látogasson el oda! Megéri! :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.