Művészetek Völgye és egy kis kék
2012.07.29. 21:00
"Mindig váltani az élet ritmusát. Tudatosan és figyelmesen cserélni munkát, pihenést, koplalást és bőséget, józanságot és mámort, igen, még gondot és örömet is; tudatosan felállni az élet terített asztala mellől, mikor legjobban esik a bőség, tudatosan bekapcsolni gondokat és feladatokat, melyeknek nevelő erejük van." - Márai Sándor
Harmadik közös völgyünkre készülődtünk július 29. vasárnap, amikor az ikrek keresztelője és Etus születésnapja is volt. Vendégek voltak nálunk egész nap, mi meg mint a mérgezett egér rohangásztunk ki-be a házban és egy-egy lopott percben pakoltunk egy kicsit. Este 7 körül el is indultunk, épp mikor vihar közeledett felénk. Este 10 környékén meg is érkeztünk Kapolcsra, gyors sátorállítás következett, majd rohantunk le a faluba inni egy jó fröccsöt és átszellemülni.
Hétfő délelőttöt a TársasjátékVölgyben töltöttük és jókat játszottunk. Délután pedig a Blue Spot Café udvarban művelődtünk Ír kultúrából. Láttunk és hallgattunk ír táncot és zenét, este pedig a LochNesz kelta folk-punk zenét játszó banda szórakoztatta a közönséget.
Kedden túrázni mentünk a közeli kékre. Bejártuk Szentbékkálla Badacsonytördemic szakaszt, így gazdagodtam +24 km-el! :) Visszatérve Kapolcsra meghallgattuk még Gryllus Dániel, Halmos Béla, Ferenczi György és a Rackajam előadásában Pál apostol leveleit. Este pihenés képen pedig a Budafolk Band-et hallgattuk a Palya-udvarban egy óriási babzsákból, amiben párszor el is szundítottunk. :)
Szerdán újra társasjátékozással kezdtünk, mondhatni szokás szerint. Délben átvándoroltunk a Palya-udvarba, ahol együtt zenélhettünk különböző érdekes hangszereken az Ethnosound egyik tagjával. Itt még este meghallgattuk Palya Bea és Szokolay Dongó Balázs duókoncertjét. Ezen a napon jártunk a Kapolcsi Hobo Klubban is és meghallgattunk egy Hobológiát a Vadászat történetéről, majd este visszamentünk és a Vadászat koncerten tomboltunk. Ez utóbbi kettő között pedig meghallgattuk még Mandel Róbert tekerőlant koncertjét a katolikus templomban és nap közben belehallgattunk még a 40 éves Galaktika előadásba is, ami a magazin történetéről szólt.
Csütörtökön reggel kivételesen nem játszani mentünk, hanem izgatottan és kíváncsisággal telve a "Bót"hoz mentünk a Fő térre. Kirándulni mentünk Tóth G. Péterrel a Kapolcsi útilapok című könyv szerzőjével és Szabó Csabával, aki kapolcsi születésű, így az archív fotók és lokális legendák gyűjtője. Mi a 6. túrán vettünk részt és főként a falusi szokásokról, vígasságokról, borászathoz kapcsolódó szokásokról és az evangélikus templomról volt szó. Sétáltunk együtt vagy két és fél órát a parízerpöndörítő melegben, de ez senkit sem zavart. Ez a két figura olyan lelkesedéssel és beleéléssel mesélt nekünk, hogy akár napokig is hallgattuk volna szívesen. A könyvet mindenkinek ajánlani tudom, aki egy kicsit is közel érzi magához ezt a vidéket. Délután az Élő Víz Pincében (egyrészt a meleg elől menekülve) megnéztük a Tűzszekerek című filmet, majd beszélgettünk is róla. Biztosan sokan láttátok már, de aki még nem annak csak azt tudom mondani, hogy érdemes! Este pedig Harcsa Veronika Quartettre lazulhattunk szintén babzsákokban.
Pénteken újra kékezni mentünk, így csak egy óránk volt reggel játszani a TársasjátékVölgyben, de nem bántuk, az is valami! Délután 1kor meg is érkeztünk Szentbékkállára, hogy folytassuk a kéket Nagyvázsonyig és újra gazdagodjak +22 km-el. Na ez a meleg parízerpöndörítő a köbön volt... Csorgott rólunk a veríték, de mentünk és csodáltuk a gyönyörű tájat, aminek párja nincs a világon! Este már egy kicsit siettünk a készülődéssel, mert egy múlt évben megismert zenekar játszott a Kobuci kertben 8-tól és ez nem más, mint a fantasztikus Söndörgő zenekar volt. Magyar és szerb népzenét játszanak, igazán ritumusos, táncolni való zene. Szintén ajánlom! :)
Szombaton délelőtt végre megint játszhattunk, ki is próbáltunk jópárat. Összesen a héten 10-15 társasjátékot. Ez után háromig pihengettünk amolyan szombat módjára, majd a Márta István, Palya Bea és Blue sPot Akusztikba hallgattunk bele. Innen a katolikus templomba mentünk Hang- és Humoroskola előadásra melyet Dr. Pap János akusztikai professzor tartott Viktor Borgeról a zongora komédiásáról. Igaz, hogy templomban voltunk és eleinte mindenki illedelmesen viselkedett és csak kicsit kuncogott, de ezt nem lehetett volna végig bírni.
Mind az előadásmód, mind a téma és a vetített filmrészletek olyan poénokat tartalmaztak, hogy torkunk szakadtából voltunk "kénytelenek" nevetni. (Ismétlem önmagam, de muszáj. Ajánlom mindenkinek, hogy keressen Borgera Youtube-on és élvezze! Angol tudás kötelező!!! ) A templomban maradva egy sokkal komolyabb koncertet hallgattunk meg a Parafónia Zenekartól. Ebben a zenekarban a Zene Mindenkié Egyesület értelmileg sérült fiataljai zenélnek. Csodálatos koncertet adtak! Ezt követően az evangélikus templomba vándoroltunk át, ahol Éli Nóra színművésznő előadásában meghallgattuk a Menedék című színdarabot. Amellett, hogy az előadás is nagyon tetszett, külön érdekessége volt, hogy a színpadként megjelenített konyhában az előadás alatt készült franciasalátát a műsor végén közösen elfogyasztottunk :). Estére pedig a Kaláka Versudvarba mentünk át, ahol a Rackajam és Ferenczi György zenélt.
Vasárnap hírt kaptam anyutól, hogy nővéremmel éppen felénk tartanak, hogy az utolsó völgyes napot együtt töltsük. Így mi délelőtt csak egy rövid előadásra ültünk be a Berger Károly barlangról. Itt található hazánk legnagyobb barlangi tava. Ezt a tavat először megpillantó Horváth Sándor beszámolóját hallgathattuk meg. Még vásároztunk és ebédeltünk egy kicsit, majd Karesszel mi "elrohantunk" vért adni, hogy megmentsünk 3-3 életet. Majd a csapat újra a Palya-udvarban állt össze, ahol babzsákokon heverészve Fazekas Gergely Hol a klasszikus zene? című előadását hallgattuk meg, majd Ölveti Mátyás és barátja cselló és zongora koncertjét.
Ennek úgy 5, fél 6ra lett vége, amikor is már el lehetett hozni a fél áron megvásárolt babzsákfoteleket. Mi is beneveztünk egyre a hét folyamán, így a hátsó ülést megtöltve bepréseltük új bútorunkat és indultunk haza.
Állandó programokon is részt vettünk, mint "Az múltnak emlékei ... lájkolva valának!" című kiállításon, továbbá meglátogattuk a kovácsműhely múzeumot, Mozaik(on) kiállítást, Nagy utazás című kiállítást a kastély padlásán és a pincében pedig a kádár kiállítást tekintettük meg a hét folyamán.
Úgy vélem, hogy egy nagyon esemény-, élmény- és érzelemdús hetet tudhatunk a magunkénak, amiért köszönet minden támogatónak és szervezőnek, önkéntesnek és völgymunkásnak. Nélkületek az én imádott Völgyem nem jöhetett volna létre! Köszönöm! Ja, és ígérem ha megnyerem a lottó ötöst akkor lesz egy/kettő/három... önellátó Völgy, mint régen! :) (Azt hiszem már csak lottóznom kellene... :D )
További képek: itt.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.