"Szerelmed rám hull kerengve, mint hulló nagy vadgesztenyelevél." - Radnóti Miklós

2010.08.13-15. hajnaláig egy igazi falusi esküvőn vehettünk részt, vendéglátóink Maller Márta és Topos Ákos voltak. Erre a csodás eseményre Kocson került sok, mely falu már eleve szép és jó emlékeket őrzött rólunk és mi is róla.

Az egész rituálé péntek délután kezdődött egy nagy vacsorával, ahol mindenki ehetett, ihatott, mulatozhatott kedvére. Természetesen a vőlegény násznépe a vőlegénynél és a menyasszony vendégei a lányos háznál. Mondanom sem kell, az idei nyáron olyannyira megszokott viharok ezt a hétvégét sem kerülték el... Csoda, hogy a kerti sátor a helyén maradt, igaz ez a násznép tagjainak is köszönhető volt. Csimpaszkodásukkal a sátorrudakon a földön tudták tartani a sátrat, miközben a zenészbácsi hegedűjét szorongatva remegett a sátor közepén egy nagy fekete kutya társaságában... :)

Miután a vihar elcsendesült áram nem igen volt a vezetékekben még reggel sem. Menyasszonynak és családjának szerencséje volt, mert a fodrászszalonban valamilyen csoda folytán volt áram, míg Komáromban az én fodrászomnál nem... Így teljesen környezetbarát frizurát sikerült összehoznunk a délutáni mulatságra.

Délután kettő körül már gyűlt is a vendégsereg, ki-ki a maga vendéglátójánál ebédre. Meleg révén nem sok ennivaló fogyott, ellenben annál több folyadék. Nem sokkal három óra után meg is érkezett a vőlegény kikérni a menyasszonyt. Azt hiszem nem tévedek, ha azt mondom, hogy sokan csak arra tudtunk gondolni, hogy Márti nehogy elsírja magát, mert tudtuk, hogy mennyire nem szeretné. (Később megtudtam, hogy mi is járt ekkor folyamatosan, szinte zakatolva a fejében, csodálkozom, hogy nem nevette el magát! :) ) Minekutána megvolt a humoros kikérő, elindultunk a faluházba a polgári esküvőre. Szép kis nászmenet jött össze, jó sokan voltunk. A zenekar nem kímélte magát, nem foglalkozott a hőséggel, folyamatosan húzta a nótákat még útközben is. Le a kalappal előttük!

Négy órakor kezdődött a polgári esküvő a maga megszokott rendjében. Öt órára voltunk hivatalosak a kocsi református templomba, ahol egy csodálatosan szép ceremóniának lehettünk a részesei. A menyasszony csak úgy ragyogott a boldogságtól, nem beszélve a vőlegényről! Ezután mindenki autóba pattant és a dudát nem kímélve átautókáztunk Tatára, ahol már vártak bennünket a Pálma rendezvényházban.

Itt aztán tényleg volt eszem, iszom, erezd el a hajam mulatság. Játékok, táncok, beszélgetések, minden ami kell egy jó lagzihoz! Még az idő is kegyes volt hozzánk, mert lehűlt estére a levegő, de nem volt vihar. Egészen hajnalig tartott a tánc majd beszélgettünk még jó sokat és mikor már úgy láttuk, hogy a vőlegény szívesen maradna végre kettesben újdonsült kis feleségével, akkor szépen elszállingóztunk hazafele. :)

(Biztos forrásokból tudom, hogy a nászút is nagyon jól sikerült!!!)

ÉLJEN AZ IFJÚ PÁR!!!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.